Kövess minket:

Sarud a Tisza-tó egyik leghangulatosabb települése

Nevét írásban először 1261-ben említették IV. Béla király oklevelében. Sarud napjainkban a Tisza-tó melletti különleges elhelyezkedésének köszönheti ismertségét. A Tisza-tó 1973 óta létezik, mint mesterséges víztározó. Területe 127 km melyből 23km szárazulat, ami miatt különleges növény- és élővilág jellemzi a területet. Átlagos vízmélysége 1,3- 1,5 méter. Töltéseinek hossza közel 80 km. Területének egy része a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében álló Világörökségi helyszín.

A tavat alkotó 4  medence közül a Sarudi- medence  rendelkezik a legkülönlegesebb adottságokkal. Szabad és növényzettel be nem nőtt vízfelületei alkalmassá teszik vízi sportolásra, de mélysége miatt engedélyezett a motoros erőforrással hajtott vízi járművek használata, miközben a medence nádfala a természetvédelmi terület határvonala. Hangulatos strandja és kikötője megfelelő bázis bármilyen természetközeli kikapcsolódáshoz, horgászáshoz. A tavat szinte emelkedő nélküli kerékpárút öleli körbe.

Az itt lakók a Tisza- tó legszebb településének tartják a falut és örömmel fogadnak minden látogatót.

Image

TISZA-TÓ

A Tisza- tó az ország második legnagyobb tava, a természetet és a vidéki életet kedvelő vendégek egyre népszerűbb célpontja. Nem csupán a mérete miatt meghatározó ökoturisztikai látnivaló (területének egy része a Hortobágyi Nemzeti Park területe), de tagolt vízfelületeivel, rendkívül változatos állat- és növényvilágával rabul ejti a látogatót. Hatalmas területe (127 négyzetkilométer), a töltéskoronáján vezető, a tavat teljesen körbeölelő közel 80 km-es aszfaltos kerékpárút, a kiváló vízminőségű strandjai, többféle vízisport számára lehetőséget biztosító medencéi illetve rendkívüli halbősége olyan pihenőhellyé varázsolják a tavat, ami minden évszakban kellemes kikapcsolódást biztosít az itt üdülő családoknak.

A Tisza-tó a Tisza folyó duzzasztásával jött létre 1972-ben, aminek célja a kiskörei erőmű kiszolgálása illetve árvízvédelmi feladatok ellátása. A víz különlegességét sokoldalú hasznosítása okozza, mivel nincs még egy olyan tava az országnak, ahol a nyári és a téli vízszint közötti különbség közel 160 cm. Ahol nyáron még vitorlás hajók ringatóznak a vízen, télen vízimadarak lépkednek a néhol teljesen száraz tófenéken.   A Tisza-tó a változások tava, ezer arcát mutatja annak, aki felé fordul. Az erőmű működése befolyásolja az áramlási viszonyokat, ami olyan különleges állapotot eredményez, ahol állhat a folyó és folyhat a tó. Fedezd fel ezt a különleges világot. Téged is vár a Tisza-tó, az Élmények tava!  

Image

Hagyományőrzés

Érdemes végigsétálni a település utcáin, megállni egy-egy épület vagy szobor előtt. Szeretettel várnak a falui minden érdeklődőt azokra a rendezvényekre, amelyekben tovább élnek a népszokások, vagy éppen most igyekszenek a falu tettre kész polgárai hagyományt teremteni.
Image

Tájház

Sarud hagyományainak egyik őrzője a Kossuth utcában található tájház. Az eredeti állapotban megőrzött tájházban Sarud régi lakóinak használati tárgyait tekinthetjük meg , azonban a tájház nem csak a múlt emlékeinek őrzője, hanem a közösségi élet egyik központja napjainkban is. A lelkes lakosok minden hétvégén helyben sütött ételekkel várják az éhes látogatókat

Templom

A sarudi Szentháromság katolikus templom 1795- 1801 között épült későbarokk építmény.  A templom kialakítása középtornyos, homlokzatán magas lábazat, középen egyenes záródású kapu, a szentélynél féltetős sekrestye található.  A templom belsejében aranyozott fa főoltárt találunk. A klasszicista oltárkép a Szentháromságot ábrázolja.

Nepomuki Szent János szobra

A Kossuth u. 5. sz. ház előtt álló szobrot az község emeltette 1790-ben, ahogy azt a talapzatán látható felirat is tanúsítja: Istenhitt szeretete szentek buzgóága a Sarud helysége állította Nepomuki Szent János tiszteletére 1790.

Sarudon Nepomuki Szent János (május 16) is jeles nap, mert ez volt a falu fogadott ünnepe. A szenthez való könyörgés hatására szűnt meg valaha a faluban dúló marhavész.

Szent Vendel szobra

A festett népi - barokk szobor a Petőfi és Szabadság utca sarkán áll. 1933-ban került új talapzatára a XIX. században készült szobor.

I. világháborús emlékmű

Fény és árnyék. Az I. Világháborúban elesett katonák tiszteletére emelt emlékmű az iskola előtt. Kossuth u. 64-66

II. világháborúban elesettek hősi emlékműve

A település egyik látnivalója az emlékmű mely a település temetőjében található az elesett katonák és polgári áldozatok tiszteletére.

Szentháromság szobor

A szobrot 1812-ben állították. A település főútja mentén, körülkerített területen, a Kossuth u. 87. sz. előtt, lépcsős alépítményen hasáb alakú talapzaton, a Golgotát jelképező sziklákon álló kőkereszt korpusszal. A kereszt lábánál Mária álló alakja. A kereszt fölött a Szentlélek galambja és a felhőkből kihajoló Atyaisten, jobbjában földgömbbel, fején tiarával. A keresztet félköríves bádogtető fedi. Állíttatta a település lakossága.

Falumúzeum

A faluban szép emlékeit fedezhetjük fel a hagyományos népi építészetnek. A két legrégebbi ház (Kossuth L. u. 4. és 23) az 1850 előtt elterjedt utcatornácos, kontytetős házak típusát képviselik, jellegzetes még a 110., 112., 185. sz. ház is. A Kossuth u. 38. sz. házban található a Falumúzeum (a kulcs a gondnoknál, tel: +36-362-064).A szép tornácos házban a XX.sz. elejéről származó berendezési és használati tárgyak láthatók.

Magtár

A Pusztahídvégen lévő magtár késő barokk stílusban épült 1800 körül. A település D-i részén, téglalap alaprajzú épület csonkakontyolt nyeregtetővel. Háromhajós földszintjén toszkán oszlopokra támaszkodó csehsüveg boltozat. 18. század második felei kőkeretes kapuk kovácsoltvas ajtókkal. Telkén egykorú, de átalakított U alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős lakó, illetve gazdasági épületek. A lakóépület boltozatos. Építtette az egri püspökség (Sarud, Hídvégi u.).

Népi lakóház

Fésűs beépítésű, földszintes épület. Deszkázott oromzatán csonkakontyolás és faoszlopokra támaszkodó széles vízvezető. Udvari homlokzatán faoszlopos tornác. Népi műemlék. Fésűs beépítésű, földszintes népi lakóépület. Deszkázott oromzatán csonkakontyolás és faoszlopokra támaszkodó széles vízvezető. Udvari homlokzatán faoszlopos tornác. Kossuth Lajos u. 185.

Barócs János emlékpark

Sarudon szinte mindenki ismeri a legendát, amely a Barócs-gödörhöz kötődik: az 1888-as, utolsó nagy gátszakadással járó árvíz idején a folyóból kizúduló és a falura ömlő árvíz elsodort egy embert… A legenda valóságos eseményre épül, de nem Barócs János volt az áldozat, hanem egy helybéli nő.
Barócs János  a Heves-Szolnok-Jászvidéki Tiszaszabályozási Társulat igazgató-főmérnöke., akit a kezdetektől foglalkoztatott a Tisza jobb parti településeinek vízrendezése. A terület első nagyobb vízrendezési tervét 1857-ben készítette el, amelyben a felszíni vizek gravitációs vízlevezetését szorgalmazta.

A Társulat 1880-ban bízta meg Barócs János igazgató mérnököt egy, a területre vonatkozó egységes vízrendezési terv elkészítésével. Ezzel megindult a térségben az egységes belvízszabályozás. A Társulat Barócs János tervei alapján építette meg 1888 és 1893 közt a legfontosabb belvízlevezető-csatornáit 290 kilométer hosszan, és készítette el a hozzátartozó szabályozó műtárgyakat. A legenda és mérnök Úr emlékét őrzi az emlékmű.

Honfoglalási emléktábla

A Római katolikus templom falán tekinthető meg a honfoglalásnak emléket állató tábla.

Az Élményfalu számos élményt kínál a szárazföldön és vízen egyaránt!

Lépjen velünk kapcsolatba

A mező kitöltése kötelező
A mező kitöltése kötelező
A mező kitöltése kötelező
A mező kitöltése kötelező
A mező kitöltése kötelező
A mező kitöltése kötelező

ÉLMÉNYFALU SARUD

A Tisza-tó szeretete nem lehet csupán üzlet. Szenvedély. Szeretet, Személyes elköteleződés. Egy élethosszig tartó küldetés ...